Magány
Volt az Avatar c. filmben a "látlak téged" kifejezés, ami ebben az inerciarendszerben ezen a ponton a magány ellentétét szemlélteti.
“Mit jelent magának a magány?“ kérdezi a pszichológus. Persze, nincs rossz válasz. Nálam azért bekapcsol a feladatmegoldó élményforma. De mi mást is mondhatnék, mint, amit valójában érzek? Azt jelenti nem vagyok látva… ami tulajdonképpen elég gyakori. Sokszor szeleteket látnak meg belőlem. Nem kérhetek többet, mint amit az élet adni tud. Ha látnak néha szeleteket… már az is jó.
Magamat hogyan tudom megtartani? Mi az amit várok mástól, amit én valamiért nem tudok megadni magamnak? Vajon én látom magamat úgy, ahogy elvárom a többiektől, hogy lássanak?
Rengeteg kicsi rész, hogy a végén egy egész legyen. Vagy több egész.
Annyira szeretnék olyan kérdéstnemtűrő meggyőződést, mint amilyen van a fehér férfiaknak. Ők is magányosak? Csak nem mondják? Az élet ilyen. mondják kérdéstnemtűrően, mert talán nem tudják, hogy lehet másmilyen is.
Nem illik a pasiknak bizonytalankodni. Lehet, hogy a nőknek meg nem illik bizonyoskodni. Az életünk során most a legveszélyesebb nőnek lenni - mondja Reshma Saujani. Egyetértek vele. Jó a levezetése, mert jól összeszedte, amit látok minden nap az internetben.
“Pasinak lenni se könnyű.“ hallom a hátsó sorból. Nem, nem könnyű, de itt nem arról van szó, hogy mi a könnyű, hanem, hogy mi a veszélyes. A tisztelet és a félelem tánca ez. A bizonyítani-vágyás és a nagynak-érzés lehetősége. És ha egy hím egyed máshol nem jár sikerrel, akkor a nőkkel szemben igyekszik megélni a fölényét. Ha máshogy nem megy, hát a saját nőstényével szemben.
Érdekes játék ez a társasjáték, hiszen sokan felnőtt életünk java részében igyekszünk párt találni. Eddig is nagy gondot fordítottunk erre, hiszen az, hogy az ember kivel köti össze az életét, a legfontosabb életminőségi és financiális kérdés is egyben.
De azok a nők, akiket a saját férjük erőszakolt meg a saját házukban is bizonyára a lehető legkörültekintőbben igyekeztek párt választani. Akit szeretsz azzal nem teszel ilyet. Bár a szeretetnek rengeteg eltorzult formája van. Aki azt tanulta, hogy aki szereti, bántja, az ezt a mintát viszi tovább. És a szeretlek alatt sok olyan egészségtelen minta megbújik, amiről az egyén akár nem is sejti, hogy nem odaillő.
De a tisztelet. A tisztelet más kérdés. A kölcsönös tiszteletbe semmilyen formában nem fér bele a bealtatóztalak és megerőszakoltalak. Nyilván, részemről a szeretetbe sem. De valamilyen úton-módon sok-sok férfinak úgy tűnik, igen.
És akkor hogy jön ide az én egy személyes magányom? Nem csak arra vágyom, hogy ne legyek egyedül, hanem arra is, hogy lássanak; fizikailag és intellektuálisan is megfelelőek legyünk egymásnak. Tisztelet és bizalom lehessen a kettőnk közti térben. Mert mi is a szeretet? Feldmár szavai csengnek a fülemben; “tudnálak bántani, de nem foglak.“ Ebbe ugye nem fér bele az online megerőszakoló akadémia. De az emberek közel sem olvasnak annyi Feldmárt, mint kellene.
Akkor érdemes feladni az egyedüllétet ha cserébe megpihenhetünk mindenben ami puha, kedves és házias, a kapcsolódás élményében elringattatva.
Írtam már a téma határmezsgyéjén és valahogy abban is Feldmárt idéztem meg:
“használd a női bajad és minden problémád megoldodik” hangzott a jótanács. Én csak arra tudtam gondolni: “A mimet?” Ez nem is cargo nadrág hanem taktikai nadrág, de mindegy is. Öltöztetem. Mit is jelent nőnek lenni? Minél többet gondolkozom rajta, annál jobban kétlem, hogy vannak olyan részek amiben mindenki egyetért. De olyanok tuti vannak, amik specifikusan függnek az egyes ember életfelfogásától. Művelt? Dögös? Örök napsugár? Harsány és mindenki észreveszi vagy félénk trófea? Megértően gondoskodó vagy egy igazi akaratos díva? Gyönyörű? Drága ízlése van vagy megelégedve örül annak amit adni tudsz neki? Jó humora van vagy elég ha élvezi a te humorodat? Anyuka alapanyag vagy született princess? Manipulátor? Kitartó? Küzd, mint egy oroszlán vagy hagyja, hogy Te küzdj, helyette is? Érzelmes? Jégkirálynő? Melegítőben is dögös vagy még az ágyban sem látod magassarkú nélkül? Mitől lesz nő a nő? Persze midez attól is függ, mi az amit te észreveszel belőle. Hogy látod őt? Függ az eddigi élményeidtől a nőkkel, az aktuális lelkiállapotodtól, az aktuális figyelmi szintedtől, a meglévő véleményedtől az illetőről. Táncoljunk. Nézzünk mélyen egymás szemébe. Hozzunk le egy projektet. Várj, és mitől lesz férfi egy igazi Férfi? Talán mindegy is milyen az elképzelésed, mert úgysem az elképzelésedtől függ, hogy végül kibe leszel szerelmes. És hogy jön ide a Szerelem?? Sírjatok, nevessetek, egyetek, igyatok, örömködjetek, szerelmeskedjetek, játsszatok, főzzetek, beszélgessetek, utazzatok és unatkozzatok… éljetek. Mert csak az számít, hogy ki az aki a Hozzád *való* Ki az akivel szabadabb tudsz lenni, mint egyedül? Legyen nő vagy férfi, neked kell tudnod mi az amit hozol és mi az amit vársz a másiktól. Hogyan lesz jobb együtt, mint egyedül? Kivel tudod kiszínezni majd a képet amit csináltál vagyis ki lesz a hegy a folyódhoz és ki lesz a folyó a hegyedhez? Azt nem tudom, hogy nekem milyen a női bájam, de mindenkinek sok oldala van. Hátha nekem bájos az egyik.
Ésakkortalán a magány édes egyedülléte nem valami, amiből mindenáron ki akarok lépni, hanem valami, ami végtelen szabadságot biztosít saját magam felfedezésére, bájom kiélvezésére és karakterem felépítésére. Hogy abban a szerencsés helyzetben lehetek, hogy megtanulom én látni magam. Tisza Kata úgy írja, hogy a lány először apja tekintetén keresztül tanulja meg látni önmagát. Sőt, hogy pontosan idézzem A semmi megszelidítése címűből “A lánygyermek önnön értékességébe vetett hite legelőször kardinálisan az apa tekintetén keresztül születik meg.“
Részemről persze túl vagyunk az életkoron, amiből lehetne még az apára fogni. És a radikális elfogadással, őszinteséggel, beleengedéssel ebben a magányban megtanulom magam. Kiépítem a karakterem. Egyre inkább nem indusztriális, interdiszciplináris, maszkulin módszerekkel, hanem könnyed, spirituális, feminin szeszélyességgel, ott burjánozva, ahol csak jól esik. Mint vadrózsa vagy szőlőkacs.
Nincs magány tehát. Lehetőség, szabadság és kertgondozás van.
Látva lenni először a magam szemében kell.
(Neked meg a tiedben.)


